„Mester, a régi lakk jobb volt?”
Oldószeres vagy vízbázisú parkettalakk?
„Mester, a régi lakk jobb volt?”
A ’90-es évek közepén kezdtem parkettás szakemberekkel dolgozni. Akkoriban egy frissen lakkozott lakásnak karaktere volt. Nemcsak látni lehetett – érezni is. Már a lépcsőházban.
– Mester, ez most napokig ilyen szagú lesz?
– Ha jól dolgoztunk, akkor igen.
Ez volt az oldószeres parkettalakk korszaka. Vastag, fényes, „páncélszerű” felületek készültek, amelyek évtizedekig szolgáltak.
De vajon valóban tartósabb volt az oldószeres parkettalakk?
Vagy a modern vízbázisú parkettalakk jelent valódi fejlődést?
Innen indulunk.
Oldószeres parkettalakk – előnyök és hátrányok
A klasszikus oldószeres parkettalakkok – jellemzően alkid vagy uretán-alkid rendszerek – oxidatív térhálósodással keményedtek. Vastag, zárt filmréteget képeztek, amely:
- magas mechanikai ellenállást adott
- csökkentette a páradiffúziót
- az évek során sárgult
- jelentős VOC-kibocsátással járt
A felület kemény, fényes, üvegszerű érzetet adott. A fény a lakkrétegen tört meg, nem a fa rostjai között.

Sokan ezért érezték „erősebbnek”.
Valójában azonban ez egy más működési logika volt — nem feltétlenül nagyobb tartósság.
Mit jelent a VOC a parkettalakkoknál?
A VOC (Volatile Organic Compounds) illékony szerves vegyületeket jelent.
A ’90-es években egy oldószeres parkettalakk VOC-értéke gyakran 400–600 g/l volt.
Ezzel szemben egy modern 2K vízbázisú parkettalakk jellemzően 50–100 g/l alatti értékkel működik.
Ez nem apró különbség — nagyságrendi.
A magas VOC:
- erős szagot jelentett
- hosszabb szellőztetést igényelt
- nagyobb kivitelezői terhelést okozott
Ma a beltéri levegő minősége alapelvárás. A vízbázisú parkettalakk rendszerek fejlődése részben ennek a szabályozási környezetnek is köszönhető.
Vízbázisú parkettalakk – valóban jobb?
A korai vízbázisú parkettalakkok valóban nem érték el az oldószeres rendszerek kopásállóságát.
Ma azonban a kétkomponensű (2K) vízbázisú poliuretán lakkok:
Bona Traffic HD 2K parkettalakk
Mapei Ultracoat HT 2K parkettalakk
- kémiai térhálósodással kötnek
- kimagasló kopásállóságot adnak
- nem sárgulnak, jóval természetesebb megjelenés
- padlófűtés mellett kedvezőbb rugalmasságot biztosítanak
Szakmailag kijelenthető: a modern vízbázisú parkettalakk teljesítményben nem kompromisszum.

A különbség inkább a működésében és a felület karakterében van.
Parketta felújítás után miért jelennek meg hézagok?
Ez az a pont, ahol a legtöbb vita keletkezik.
Egy 20–30 éve oldószeres parkettalakkal kezelt padló teljes csiszolás után vízbázisú rendszerrel felújítva gyakran az első fűtési szezonban erősebben reagál.
Miért?
A régi lakkréteg tompította a páradiffúziót.
A csiszolás után a fa újra aktív nedvességcserébe lép.
Ha a téli relatív páratartalom 30–35% alá esik, a parketta zsugorodik. Hézag jelenhet meg.
Nem a vízbázisú parkettalakk hibája.
A fizika működik.
Ezért kulcsfontosságú:
- 40–55% relatív páratartalom
- tudatos klímamenedzsment
- előzetes megrendelői tájékoztatás
Matt parkettalakk vagy fényes? – A megjelenés kérdése
A mai megrendelő nem egyszerűen lakkozott parkettát szeretne.
Fát szeretne.
A régi oldószeres parkettalakk:
- borostyános tónust adott
- fényes, filmréteges hatást eredményezett
A modern matt vagy extramatt vízbázisú parkettalakk:
- nem sárgítja el a tölgyet
- hagyja érvényesülni a pórusrajzolatot
- természetes fényelnyelést biztosít
- tapintásra is közelebb áll a valódi faélményhez
Egy „plastic padló” világban ez döntő szempont.
Lakkozás, olajozás vagy hard wax? – A mai rendszer-szemlélet
Ma már nem csak parkettalakkban gondolkodunk.

Alkalmazható:
- önmagában olajként
- két réteg Bona Hard Wax Oil-lal
- vagy két réteg Bona Traffic HD lakkozással zárva
Ez azt jelenti, hogy ma már:
- természetes olajos felületet,
- erősített hard wax rendszert,
- vagy lakkozott, nagy igénybevételre tervezett felületet
ugyanazon rendszerlogikán belül alakíthatunk ki.
Ez technológiai szabadság.
A rendszer több színben elérhető, keverhető, és kiváló beltéri emissziós minősítésekkel rendelkezik (EC1, GREENGUARD Gold, EN 71-3)
Összegzés – innen indultunk, ide érkeztünk
A kérdés így szólt:
„Mester, a régi lakk jobb volt?”
A válasz ma már árnyalt.
Az oldószeres parkettalakk egy korszak technológiája volt.
A vízbázisú parkettalakk a jelen és a jövő rendszere.
De a valódi fejlődés nem csak a lakk típusában van.
Hanem abban, hogy:
- értjük a fa működését
- tudatosan kezeljük a beltéri klímát
- a felület karakterét nem elfedjük, hanem formáljuk
- rendszerben gondolkodunk (olaj, hard wax, lakkozás)
Ma már nem csak védjük a fát. Tudatosan tervezzük a viselkedését.
Javaslat
Régi, oldószeres parkettalakkal kezelt padló felújítása előtt:
- mérjük fel a beltéri klímát
- tájékoztassuk a megrendelőt a fűtési szezon hatásairól
- biztosítsuk a 40–55% relatív páratartalmat
- válasszunk korszerű 2K vízbázisú rendszert vagy olaj–lakkozás kombinációt
Új parketta esetén a modern vízbázisú parkettalakk vagy a Bona Craft Oil 2K rendszer hosszú távon fenntartható, esztétikailag értékálló és műszakilag megalapozott megoldás.
A technológia fejlődött.
A megrendelő igénye változott.
A fa viszont ugyanaz maradt. És ez így van rendjén.
Témakörök
- Összes aktuális bejegyzés
- Aljzat és előkészítés (6 db)
- Beltéri klíma és páratartalom (2 db)
- Burkolás (1 db)
- Felületkezelés (8 db)
- Felületvédelem (3 db)
- Helyszín és kivitelezés (1 db)
- Padlóburkolatok (6 db)
- Padlófűtés és fűtési rendszerek (2 db)
- Parketta problémák és okok (1 db)